Monthly Archives: May 2017

Gyalogtúrák a Visegrádi-hegységben

GYALOGTÚRÁK A VISEGRÁDI-HEGYSÉGBEN
Írta: Csabai Ferenc
Rám-szakadék, Vadálló-kövek, Prédikálószék: toplistás helyek a magyar természetjárók körében, ráadásul ott van mind egy rakáson, Dömös felett, a Visegrádi-hegységben, vagyis a Dunakanyarban.
Ha nem lenne Duna, nem lenne Visegrádi-hegység sem. A sokak által „lepilisezett” kis hegység, amit gyakorlatilag egy patakmeder választ el a Pilistől, a Börzsönyhöz tartozott anno, de aztán jött a Duna, és levágott a Börzsönyből egy darabot, éppen a végét. Ha a Börzsönyt egy nagy kenyérnek képzelnénk, a Visegrádi-hegység lenne a vekni, a kenyér csücske. A csücsök is kenyér, de mégis más, noha egy a kemence, egy a kovász. Így hát, a Visegrádi-hegység is vulkanikus eredetű, andezit hegység, akárcsak a Börzsöny, mindkettő egykorvolt vulkánok romhalmaza. És éppen a vulkanikus eredetének köszönheti a Visegrádi-hegység legismertebb csodáit, hiszen a hol lávaömlésekkel, hol hamu- és törmelékszórásokkal tarkított aktív időszak olyan matériát terített szét e tájon, amit az erózió, a természet mesteri szobrásza kedvére formálhatott. Hogy érzékelhessük, miféle alkotásokra volt képes a Mester, elég, ha végigbogarásszuk a Prédikálószékre felfutó oldalgerinc Vadálló-kövek néven ismert sziklaóriásainak fantázianeveit a turistatérképen: találunk ott fordított felkiáltójelet, sisakos fejet, tornyot és trónt is, példának okáért. Aztán meg ott van a híres Rám-szakadék, ugye, a Visegrádi-hegység 1 km-en át tekergő kanyonja, a néhol gigantikus sziklafalaival, máshol meg alig 3 m-es fenékszélességével, amit időszakos vízfolyások tesznek nehezen járhatóvá csapadékosabb időkben. Ilyenkor a legszebb a szurdok, hisz sok helyütt találkozhatunk kisebb-nagyobb vízesésekkel, zúgókkal, csobogókkal, és még a cipőnket is átáztathatjuk, ha nem készültünk fel a vízben való haladásra a szűk völgy fenekén. A Rám-szakadékra már lehet mondani, hogy egy via ferrata, azaz vasalt út, hiszen a relatíve nehéz terepen a haladást fix kapaszkodók és létrák biztosítják, ezek segítségével küzdhetjük le a több mint 100 m-es szintkülönbséget.

Rám-szakadék

Szép kilátásért pedig a Prédikálószékre (639 m) kell felmenni, ha lehet, a Vadálló-kövek vigyázta oldalgerincen, hogy sportértéke is legyen a dolognak, ugyanis 1,5 km-en belül kell legyűrni úgy 400 m szintkülönbséget, néhol tényleg meredek, sziklás terepen. A hegytetőn pedig maga a prédikálószéknek kinevezett robosztus szikla vár, ahova kiülve, vagy pedig a mögé 2016-ban felhúzott kilátóba felkaptatva Magyarország sokak szerint legszebb panorámáját élvezhetjük. Láthatjuk, miként öleli át a Duna a Börzsöny legdélebbi bástyáját, a Szent-Mihály-hegyet, és ha jó a szemünk, elláthatunk akár a távoli, kékes ködbe vesző Csóványosig is, a Börzsöny legmagasabb csúcsáig, ahol szintén egy kilátótorony magasodik, és hív bennünket, hogy legközelebb oda menjünk. (A poszthoz a képeket a szegedi Eötvös József Gimnázium 9. C osztályának kirándulásán készítettem, 2017. május 8-án és 9-én.)

Kilátás a Prédikálószékről