Római-fürdő a Bakonyban

RÓMAI-FÜRDŐ A BAKONYBAN

Írta: Csabai Ferenc

Sokan a Keleti- (vagy Palotai-) Bakony legszebb természeti látnivalójának tartják, és ebben nem is tévednek, szerintem se, a Római-fürdőként ismert vízesést, a Gaja-patak rövid, keskeny, de annál látványosabb szurdokját, Bakonynána és Jásd között. Mivel a természet e megkapó spektákulumának vajmi kevés köze lehet a rómaiakhoz, bizonyára nem feredőzött egyetlen római (katona) sem a vízesésben, pusztán romantikus képzelgés lehet a névadás mögött, így sokkal autentikusabban, sőt, érzékletesebben hangzik a Gaja-áttörés megnevezés. Ennek hallatán valamiféle grandiózus jelenség sejlik fel lelki szemeink előtt, a vad természet munka közben, amint a rohanó víz zúgva-dübörögve szalad a keskeny sziklaszorosban, magas, őrt álló zordon falak közé szorítva, szikláról-sziklára esve, kisebb-nagyobb vízesések egész láncolatát létrehozva.
Nos, tényleg ilyen a Gaja-áttörés is, túlzás nélkül állíthatom, látogatják is a (koca)turisták rendesen, főleg Bakonynána irányából, mert onnan rövidebb az út, nem kell annyit gyalogolni a kocsitól, ugye. Mi inkább egy laza, 12 km-es körtúrára fűztük fel a Gaja-áttörést a hosszú hétvégén, Jásd faluból startolva, végig az Országos Kék mentén, egészen Bakonynánáig, majd onnan részben egy másik úton vissza, Jásdra. A terep könnyű, alig vannak szintkülönbségek, és a novemberi tavaszban igazán kellemes volt körbejárni a Gaja völgyének ezt a népszerű szakaszát.

A Római-fürdő legnagyobb vízesése

Jönnek a turisták vízesést nézni Bakonynána felől

A téma okostelefonért kiált

A Gaja-áttörés szűk sziklaszorosa

Nagy a kísértés egy kis sziklamászásra

Maga a Gaja-patak a Keleti-Bakony legjelentősebb vízfolyása, mintegy 20 km hosszan kanyarog kelet felé, míg bele nem veszik a Sárvíz folyócskába, ami aztán Sióagárdnál a Sióba ömlik, és innen már ismert a víz útja, egészen a Fekete-tengerig. A Gaja a Nagyesztergár környéki források, erek vízét összegyűjtve kap erőre, és indul meg kelet felé, hol csörgedezve, hol zúgva halad a medrében, hol szétterül, hol összeszorul, az Országos Kék viszonylag hosszan, egészen Jásdig követi a tekergő patakot, amin olykor át is kell gázolni, amitől még kalandosabb az út. A Gaja hajdanvolt erejéről leginkább az a három-négy vízimalom, pontosabban azok például turistaszállássá alakított, modern mutációi mesélnek, melyek mellett elhalad a turistaút.

A Gaja-patak egyik csendes szakasza Jásd határában

A Gaját tápláló források közül az egyik legismertebb és leginkább bővizűbb épp a Gaja-áttörés alatt ered, egy hangulatos égerligetben, és Vadalmás-forrásként ismert. Sajnos, a forrásból inni nem lehet, hiába ontja magából a vizet, mert a kifolyóját, ha van, sehol nem találni, különben is vastag avar rejti forrás száját. Persze, aki akarja, „bevállalhatja”, hogy iszik az avar alól kisurranó vízből, tisztának tűnik, de ez, ugye, még nem jelent semmit. Kár, mert a forrás köré szép kis pihenő települt, még újnak tetszenek az esőbeállók, a padok és asztalok.

Csendélet a Vadalmás-forrásnál

A Gaja-áttörés grandiózus jellege leginkább felülről mutatkozik meg, akkor, ha lomb nélküliek a fák, mint ottjártunkkor voltak. És ahhoz, hogy felülről is ráláthassunk a tájra, érdemes egy darabon a Gaja-áttörés kezdetétől induló barlang jelzést követni, ami egy sziklafalból nyíló, eldugott barlanghoz visz, a környék híres betyárja, Savanyú Jóska egykor volt búvóhelyéhez, legalábbis a nép hite szerint. De csak óvatosan, mert a barlanghoz vivő ösvény nagyon keskeny, és közvetlenül a szurdokot szegélyező sziklafalak szélén halad, igazi kecskeösvény, halálos meredéllyel, amit azért nem ártana biztosítani, ha mással nem, láncokkal, ahogy ezt, hogy mást ne mondjak, Romániában már évtizedek óta teszik.

Felülről, a “kecskeösvényről” szépen megmutatkozik a Római-fürdő vízesésrendszere

Comments are Disabled